2026 május végén elindult a Civil Kapcsoló, a NIOK Alapítvány új beszélgetéssorozata. Az első esemény főbb témái az önkéntesség változó motivációi, kihívásai és megújuló formái voltak egy kutatás tanulságai nyomán. Összefoglaló az elhangzott érdekesebb gondolatokról a niok.hu cikke alapján.

Mi is az önkéntesség?

Elsőként Fernengel Ági, a Közélet Iskolája igazgatója adott definíciót az önkéntességre: önkéntesség vagy aktivizmus, amikor valaki a saját életén túl a társadalmat, a közösségének a viszonyait szeretné alakítani. Simon Gellért, a Bátor Tábor önkénteskoordinátora úgy fogalmazott, hogy az önkéntesség az adásról szól: önmagunkat, az időnket adni valami olyan dologba, ami számunkra nagyon személyes vagy kedves, és aktív szerepet vállalni érte. Sokan sokkal többet kapnak vissza, mint amit adtak: szemléletformálást, identitást, rengeteg tanulságot, közösséget.

Gerő Márton a tudomány szemszögéből adott választ a kérdésre: a szakirodalom szerint minden olyan tevékenység, amiért nem kapunk anyagi ellenszolgáltatást, vagy konkrét juttatást, önkéntes tevékenységnek tekinthető.

Önkéntesség és Közép-Európa: trendek és helyi különbségek

A beszélgetés apropóját Gerő Márton és Nagy Ádám Kelet- és Közép-Európa önkéntességi trendjeit vizsgáló kutatása adta. Az elérhető adatok alapján néztek utána annak, hogy 6 közép-európai ország elmúlt 10 évében milyen trendek rajzolódnak ki.

Gerő Márton elmondta: az összbenyomás az, hogy a régióban csökken az önkéntesség. Alapvetően sem nagyon magas: Magyarországon 10% körül van azoknak az aránya, akik önkénteskednek, azaz formális szervezetekhez kötődnek, ennél kissé magasabb azoknak az aránya, akik informálisan önkénteskednek.

Melyek az önkéntesség motivációi?

Gerő Márton fejtegetése szerint kettős motivációja lehet az önkénteseknek: vagy valamilyen klasszikus, tradicionális, a jótékonysághoz kapcsolódó motivációja, amikor valaki segíteni akar, mert magasabb társadalmi státuszú, vagy pedig tanulni akar valamit, így az önkéntesség mögött az önfejlesztés vágya is állhat.

Az önkéntesség kortalan: a Bátor Tábornál 20-tól 78 éves korig terjed önkénteseik életkora. A fiatalabbak számára a tapasztalatszerzés a fő motiváció, a harmincasok már visszaadni szeretnének a megszerzett szaktudásukból. Sokan érkeznek érintettként, ezáltal érzelmi tanulást, belső identitásépítést is jelenthet az önkéntesség.

Fernengel Ági az önkéntes kezdeményezések tenni akarását emelte ki, amellyel pozitív változást szeretnének elérni a környezetükben. Az aktivizmus, a helyi civil érdekképviselet legtöbbször önkéntes alapon működik, ilyenkor az ügy melletti elkötelezettség a legfőbb motiváció. Az önkéntes szerveződésekben az emberek megtapasztalják azt, hogy a csoport sokkal több, mint az egyének összessége.

Simon Gellért, a Bátor Tábor önkénteskoordinátora aláhúzta, hogy kihívás sok önkéntesnek megadni azt a személyre szabott figyelmet, amit igényelnek, miközben iszonyatosan fontos, hiszen általa az elkötelezettséget támogatjuk. Gellért szerint nem létezik 100%-os altruizmus, mindenki szeretne valamit kapni az önkéntességtől, fejlődni, változni, és ha ezt megkapja, akkor tartható fent hosszú távon a motivációja.

Nehezítő tényezők az önkéntességben

Gerő Márton szerint tévhit, hogy az önkéntesség kapacitáshiányban jó megoldás lesz: a nagy, erőforrásokkal rendelkező szervezetek tudják önkénteseiket fenntarthatóan menedzselni.

A kutató rámutatott, hogy az elmúlt tíz évben a magyar civil szervezetek között az egyenlőtlenség nagyon megnőtt – kevés nagy civil szervezet, és nagyon sok kicsi szervezet van, akik nem tudnak klasszikus értelemben vett önkéntest alkalmazni.

Simon Gellért kiemelte, hogy az önkénteseknek sok munkát kell abba fektetniük, hogy megtalálják a nekik való szervezetet, nincs egységes, a tájékozódást segítő információs felület.

(Forrás: niok.hu – „Önkéntesség – megújuló lendület” című cikke) | A borítókép AI generált illusztráció.)